Szia, Soma!

Minden héten várakozással tekintek az NLCafe-hírlevélre, mivel mindig élvezettel olvasom az engem esetleg nem is érintő témájú leveleket, melyeket hozzád írtak. Nekem is lenne hozzád egy kérdésem: a kisfiam nemrég múlt két hónapos. Mivel még építkezünk és egy szobánk van, nincs saját szobája, bár ennyi idősen, azt hiszem, egyébként is velünk lenne egy szobában. A férjemmel a meztelenség kérdését elég szabadon kezeljük, és a házat úgy alakítottuk ki, hogy a háló-fürdő eléggé elszeparált legyen ahhoz, hogy akár ruha nélkül is közlekedhessünk. Szerencsére a szexuális életünk a szülés után is élvezetes és aktív maradt, már három hét után alig vártam, hogy leteljen a gyermekágyas időszak. A kérdésem az lenne, hogy befolyásolhatja-e a kisfiam életét, ha látja-hallja a szeretkezéseinket, és az, hogy meztelenül járunk-kelünk előtte? Nem okoz esetleg ez később, felnőttként problémát neki, nem lesznek gondjai az intimitással, a szexualitással?

Köszönöm, hogy „meghallgattál! 
Viktória 

Kedves Viktória!

Immár több évtizede a tudomány is kimondta: van sejtmemória. (Persze korábban is tudták, de most már tudományosan is bizonyított.) Vagyis a ti kisfiatok pontosan tudja, emlékszik rá, hogy nektek szeretkezni kellett ahhoz, hogy ő legyen. Sőt, nemcsak hogy ez az információ van ott benne, de még ennél is több! Arra is emlékszik, hogy ti hogy éltétek meg az együttlétet az ő fogantatásakor. (Erre vonatkozóan nekem több kineziológiai oldásom volt.) Úgyhogy számára egyáltalán nem újdonság, hogy hall benneteket szeretkezni. És ráadásul, mivel még annyira kicsi, hogy nem tudja tudatos szintre hozni, mi történik körülötte, ez nem okozhat neki problémát. Az egy-két hónapos csecsemő még a szimbiózis állapotában van, vagyis még nem tud különbséget tenni önmaga és az anyja között. Nincsenek határok, egybe van vele olvadva. Tehát minden szorongásod, örömöd, érzésed egyben az övé is. A pszichológiában a fejlődéslélektan (ami a gyermek fejlődésével foglalkozik) nagyjai mind egyetértenek abban, hogy ekkor az anya és gyermek egyfajta duálunióban vannak egymással. Akár ébren, akár alvó állapotában, amikor hallja, hogy szeretkeztek (ami persze nem tudatosul benne, de erre az információra sejtszinten és tudat alatt emlékszik), egy kellemes „rezgés” jut el hozzá: apa és anya ismét eggyé válik.


Hogy egy picikét tudjál a „babád fejével gondolkodni”, röviden és egyszerűen felvázolom neked az egyik fontos, iskolaalkotó, nagy fejlődés-lélektani pszichológus elméletét arról, hogy szerinte mi zajlik le az első hónapokban, években egy csecsemőben, illetve kisgyerekben.

Margaret Mahler szerint 0–2 hónapos korig a baba az ún. „autizmus” időszakában van – lebeg a világban. 2–6 hónapos korig a „szimbiózis” állapotában, ami azt jelenti, hogy nem differenciál maga és az anya között, de a jó és rossz élmény már különválik. Féléves korától 2 éves koráig egy nagyobb változási periódus jön, amit Mahler három részre osztott. Az első 6–10 hónapos korig tart: ez a „differenciálódás” időszaka. Vagyis elkezd különbséget tenni önmaga és az anyukája között. Kezd kialakulni a testsémája, már képes aktív helyváltoztatásra. (Ekkor jelenhet meg 8 hónapos kor körül az ún. szeparációs szorongás.) A 10–16 hónapos korig tartó periódust a „gyakorlás” időszakának nevezte el. Ekkor kezdi el a baba gyakorolni azt, hogy egyre távolabb kerülve az anyától is biztonságban érezze magát. Elkezdi kóstolgatni a saját határait, hiszen már helyváltoztatásra is képes. Ezáltal gyakorolja a szétválást, önállósodást, szeparálódást. Szóval ez az időszak az ún. „tankolás” időszaka, vagyis már képes eltávolodni az anyától, de újraközeledni is. Nagyon fontos ebben az időszakban, hogy érzelmileg számíthasson az anyára. (Persze ez mindig fontos, de ebben a periódusban különösen, hiszen ezek azok a hónapok, amik egész személyiségünket, életutunkat meghatározzák.) Ezután jön 16 hónapos kortól 2 éves korig az ún. „újraközeledési fázis”. Ez dackorszakkal indul – érzékeny, kielégíthetetlen, a hangulatváltások időszaka ez. Keresi a testi kontaktust, de el is utasíthatja. Itt már nagyobb szerepet játszik az apa jelenléte, és a közösségé is. Ebben az időszakban a játék, a mese és az azonosulás különösen fontos. A 2–3 éves kor közötti szakaszt Mahler az „én és tárgykonstancia szakaszá”-nak nevezte el. 

Ha minderről szeretnél bővebben is olvasni, akkor ajánlok neked két könyvet a fejlődéslélektan témakörében. Az egyiket Cole & Cole írta, a címe Fejlődéslélektan, az Osiris adta ki), a másik ugyanebben a témában Mérei–Binét tollából került ki. Én, ha annak idején ezek közül bármelyiket elolvashattam volna, biztosan tudom, hogy ma egy csomó mindent másképp csinálnék...
Lehet, hogy úgy érzed, egy kicsit eltértem a témától a válaszomban, de most van a MOST, a lehetőség, hogy tudatosíts magadban egy csomó mindent anya-gyermek viszonyodban.

De visszatérek a kérdésedhez. Néhány hónapig még nyugodtan szeretkezzetek a kisfiatok előtt. Nyilván megvárjátok, míg elalszik, hiszen nektek is az a jó, ha maximálisan egymásra figyelhettek, és ezt semmi sem zavarja meg. Az semmiképpen nem jó neki sem, ha olyan érzés sugárzik felé, hogy a jelenléte frusztráló lehet. Mondom: jelenleg a szimbiózis állapotában a ti érzéseitek az ő érzései is. Úgyhogy csak arra ügyeljetek, hogy ne éljétek meg őt „zavaró tényezőnek!

Számomra a meztelenség családon belül teljesen normális és természetes. Nálunk van otthon szauna, a gyermekeink rendszeresen látják, hogy bemegyünk, kijövünk – nyilván meztelenül. De szauna nélkül sem zavartattam magam soha pucéron a családom előtt. Ők állnak hozzám a világon a legközelebb, az emberi test pedig úgy természetes, ahogy van. 

A tantra egyébként azt mondja, hogy amíg egymáshoz tartozó emberek zavarba jönnek egymás előtt, addig ott zavar van. Sőt! Amíg az egymással intim viszonyba kerülő felek szégyellik magukat, addig nem jöhet létre teljes értékű szeretkezés. Persze nálatok erről nincs szó, ezt csak úgy elmondtam pluszban. A fiatoknak abszolút „érdeke” (bocsánat a nyers gyakorlatiasságért), hogy boldog, kielégült, egymással minden szinten kiteljesedő szülei legyenek. Feltehetően életetek egyik legboldogabb periódusában vagytok (ezt érdemes tudatosítani is...), éljétek is meg ennek minden másodpercét! Ha az ő elalvása utáni szeretkezésetek frusztrálódik, érzékeny adó-vevő csápjaival azt ő is venni fogja, hiszen még eleve össze van veled kapcsolva, plusz még egy térben is vagytok. Persze ez nem azt jelenti, hogy szándékosan hangoskodva egyáltalán ne legyetek tekintettel az ő jelenlétére (hisz egy alvó embernek mégsem jó a nagy zaj), de egy darabig még bátran szeretkezhettek vele egy térben. 

Az építkezés meg halad, és reméljük, ahova az Isten báránykát adott, oda legelőt is, és mire optimális lesz neki saját szobába kerülnie (ez egyéni), akkorra költözhettek is. Figyeljetek azokra a hangokra, rezdülésekre, változásokra, ami a fiatok részéről érkezik. Ha valami nem tetszik neki, úgyis jelzi. És élvezzétek bátran az életet, a szerelmet, a szexet, egymást, hiszen a ti örömötök a gyereketeké, a környezeteteké, sőt a világlélekbe kirezegve mindannyiunké!
 
Soma Mamagésa

Az írás megjelent az Ébresztő! 2 című könyvben és a Nők Lapja Café-n.