Kedves Soma!
Ne haragudjon, hogy levelemmel (levél?) zavarom Önt. Egy olyan kérdésben szeretném tanácsát kérni, amely a túlnyomórészt boldog kis világomat néha igencsak feldúlja.
Hogyan lehetek egyszerre minden, amivé válni szeretnék? Tudom, hiszen mindenki mondja: előttem az élet. Melyik élet? Én rengeteg életet szeretnék, külön-külön.
Az egyikben sok-sok gyerek anyukája lennék, ez a legfontosabb, no de a másikban író, aztán kéne még egy élet az emberi jogok aktivistájának, egy az állat- és természetvédőnek, egy a keleti kultúrában elmélyedő remetének... és még vagy százhuszonhat. És mindannyiszor szeretnék gyerek lenni, és ha lehet, az is maradni.
Nem tudok választani. A felületesség viszont mindig is taszított; kicsit belekóstolni valamibe - ez nem nekem való.
Először talán fel kéne nőnöm. Addig is, míg ez bekövetkezik, mi a teendőm?
Köszönettel: 1 lány
Utóirat: kihagytam, és nem tudom hova betűzni az egész "problémámat" ifjúi energia túltengéssé alázó tényt, nevezetesen, hogy ősszel leszek húszéves és jelenleg egyetemre járok (pedig sokkal jobb dolgom is volna).
Szervusz lány!
Te energiabomba, türelmetlenség élő szobra, mindent akaró mohó, tripla XXL-es főhabostorta! Te nyitott, és túlfűtött lány! (ezt pont én mondom...) Szóval, mindezt épp jótól kérdezed! Ugyanis ezzel az egésszel magam is így vagyok.
De már nem csak az elméleti, hanem a gyakorlati síkon is. Rádiózok és írok - például most is - gyerekeket nevelek, akik ráadásul minden nap itthon esznek, tagja vagyok a Nemzeti Cukorbeteg Alapítványnak, és a Születéshete mozgalomnak (mindkettő szívügyem), TV-zek, és lemezt adtam ki, rendszeresen koncertezek, és különféle rendezvényeken fellépek, naplót, és verseket írok. Ez a valóság, és ott vannak még az álmok, amik folyamatosan pörögnek a fejemben! Zenés színházat tervezek, és már a következő albumon jár az eszem. Meg azon, hogy kiadassam a verseimet, szeretném megcsinálni a Nők Házát, de régi álmom egy önkiszolgáló lánc, mely fenntartja az ingyen menzát. Szeretnék küzdeni a nőkért, a szegényekért, az emberekért, az önismeretért, szeretnék ébresztgetni, és táplálni, elmélyülni, és lenyugodni, no meg persze lázítani, és tüzet gyújtani, stb.
Jelenleg olyan 2 év áll a hátam mögött, amiben bátran mondhatom, 3 ember életét éltem. És nem megúszósan, hanem strapa-kancaként folyamatos jelenléttel, egész lényemmel. Szóval, mindezt csak azért meséltem el, mert sok minden belefér az ember életébe. Ez nagyon alkati! Én már 5 évesen azt mondtam, hogy: "én színész, költő, festő, író leszek"! Szóval, már kicsi koromban tudtam, hogy én nem egy dolog mellett akarok kikötni.
Öneszmélésem óta TUDOM, hogy én képtelen vagyok arra, hogy egyetlen dologban elmélyüljek. Ez van. Ilyen vagyok. (Egyébként ikrek napjegyű vagyok, mérleg aszcendenssel. (Időnként irigyeltem azokat, akiket kielégít egyetlen dolog, és annak a mesterévé válnak. Igazából engem leginkább az önismeret érdekel, és annak szeretnék a mesterévé válni. Vagyis önmagam mesterévé. Ezt csak azért meséltem el, hogy tudd, nagyon is átélem a "problémádat". Szóval, ha neked az alkatodból, egyéniségedből, személyiségedből fakadóan több dolog is belefér az életedbe, akkor azok fele indulj el elsőként, amik a legjobban vonzanak! Persze okosan, éberen, csak annyit markolj, amennyit még elbírsz!
Én magam azt tapasztalom, hogy nekem az egyik dolog segíti a másikat. Állandóan balanszírozok, figyelem, mi az, amiből több kell, vagy kevesebb. Most például eljutottam arra a pontra, hogy muszáj elcsendesednem, töltődnöm ahhoz, hogy tovább tudjak lépni. Addig semmi nem fog menni. Le kell építenem bizonyos dolgokat, hogy másokat fölerősítsek. Bízom magamban, bízom abban, hogy képes vagyok meghallani, mit, hova, merre, meddig? Biztos vagyok abban is, hogy ez a "szisztéma" mindenkinek működhet, ha megtanul befelé figyelni. (Kifelé is érdemes, mert folyamatosan kapjuk a jeleket.) Vagyis minden kérdésünkre ott van a válasz belül. Ezt CSAK TE tudhatod, hogy neked mi kell! Te tudod, milyen vagy, mire van szükséged, mennyit bírsz el! Egy biztos, recept nincs, egyénre van szabva ez is! Én magam állandó mérlegelésben vagyok, viszont tudom magamról, hogy az átlagnál többet bírok, tevékenyebb vagyok. (Felsőben megmondta az ofő, hogy max. 3 szakkörre járhatunk a tanulás mellett, és én stikában 5-re jártam, úgy, hogy az osztály első 3 legjobb tanulója között mindig ott voltam. bi-biii....) És még egy dicsekvés-szagú, viszont érdekes történet. Négy évvel ezelőtt Mexicóban egy barátnőm elvitt egy numerológushoz, aki a felállított "képletet" nézegetve megkérdezte: "nem volt magának korábban más neve?"
"De, Somogyi Gyöngyinek születtem, de 25 évesen hivatalosan is visszavettem az eredeti családi nevünket, így azóta Spitzer Gyöngyi vagyok." "Aha, így már értem, ugyanis 2 embernyi életet él le" válaszolta ő. Szóval, látod, még ez sem lehetetlen, egyetlen életbe kettőt is bele lehet rakni. A lényeg, hogy kiderítsd: neked mi kell! Hallgass a szívedre! Hajrá!
Soma Mamagésa
Az írás megjelent az Ébresztő! című könyvben és a Nők Lapja Café-n.