A mesterem, Vlagyimir Komin orvos, légzésterapeuta mondta a napokban. Azt is hozzátette: „De nem nagy hiszti, csak olyan kicsi hiszti. Az kell, az a normális.”

Azóta intenzíven gondolkodtam rajta, és a következőkre jutottam: a női agy holisztikus, „gombolyítós”, a férfiagy lineáris, „dobozolós”. A férfi egyszerre egy dolgot csinál, egy dologra tud igazán figyelni, míg a nőnél akár 5-6 program is futhat párhuzamosan, és mindezt egyszerre átlátja. Na mármost ezek összerendezése viszont, mondjuk azt, úgynevezett „természetes kisüléseket” eredményezhet. Mennyivel jobban hangzik ez, mint a hiszti, nem?

A férfinak erre nincs szüksége, hiszen az egy dologra való figyelésen belül jóval kisebb az „összeütközési” vagy „gabalyodási” lehetőség. 

Szóval az a nő, amelyik él, amelyik igazán él, azaz tele van erővel, feladattal, aktivitással, annál az a normális, egészséges, ha 2-3 kicsi hisztihangulatú felcsattanás összejön egy nap.

Az állandó egyenletes hangulat apátiára, depresszióra utalhat. (Vagy a totális megvilágosodottságra, annak viszont az elvonulás kedvez, nem a pörgős civilizáció.)

A hisztinek több fajtája van. A „természetes kisülés” mellett a másik tipikus megnyilvánulása abból adódik, amikor a férfi nem fogja föl, nem látja át, illetve amikor érzelmi analfabetizmusa miatt nem tudja magát kifejezni. Ilyen esetekben akár könnyen el lehet egymás mellett kommunikálni…

Most azon gondolkodom, hogy nekem összejön-e a napi 2-3 hiszti? Lazán. Nyilván nem véletlenül hív a férjem „Műsorszolgáltató Nagyiparos Mazsolának”… (Ez csak egy nevem a sok közül…) Nem beszéltem még a hiszti azon fajtájáról, amikor lightos szemrehányással van fűszerezve (ez igen erős fűszer, csak mértékkel érdemes használni, mert mindenre ráterebélyesedhet az íze…) mmm… időnként de jól tud esni! A mai reggelinél például amikor megtudtam, hogy ő már befizette az augusztusi búvárkodását, akkor azért jött egy laza szóló a részemről. Arra bezzeg tud költeni! Engem nem visz sehova! Az én szórakoztatásomon vagy nyaralásomon nem töri a fejét… Ez a hisztinek a szemrehányó típusa, ami egyébként nem igazán célravezető – bár néhány másodpercre van élvezeti értéke. Gyakorta azt tapasztalom, hogy a férfiak nem is igazán a szavakból értenek, hanem a tettekből.  Az viszont, hogy ki mennyire bírja a hisztit, bizonyos szempontból egy férfi felnőttségének a fokmérője. Aki nem bírja, még öcsisajt, vagy még nem heverte ki a korábbi túl intenzíven hisztiző nőjét… Szóval kedves leány- és asszonytársaim! Kívánok nektek éberséget a hisztizésben, hogy megtaláljátok ebben is az arany közepet!

http://www.nlcafe.hu/eletmod/20110602/soma_napi_2-3_hiszti_a_normalis/

Az írás megjelent a Nők Lapja Café-n.