Nagyon fura, végletekkel teli az én énekesi utam. Radikálisan jött, hogy énekeljek, és amilyen erővel becsapódott az életembe, olyan erővel tanított és tanít is a jelenléte, illetve a nem jelenléte, pontosabban a hozadékai.

Egészen 21 éves koromig azt hittem, hogy nekem „nincs hangom” mármint „jó” hangom, hogy antimuzikális, zenei antitálentum vagyok, nem tudok énekelni.  Ötéves korom óta fanatikusan színésznek készültem – valójában anyukám szeretett volna vers-és prózamondó előadóművész lenni –, hosszú idő volt, míg felismertem, hogy az ő meghosszabbított vágya, kibontatlan képességeinek a megvalósítója kívántam lenni.

Ötévesen eldöntöttem, hogy színész leszek, hatévesen (mikor minden betűt megismertem), azért olvastam el Weöres Sándor Bóbitáját elejétől a végéig egyben, mert onnantól tudatosan készültem arra, hogy egy színésznőnek sok szöveget meg kell tudnia jegyezni. Tizennyolc évesen az első Színművészetis felvételire 200 verset és 25 monológ részletet vittem (a 15-5 helyett), és azon imádkoztam, hogy csak énekelni ne kelljen. Huszonegy évesen, a 3., azaz utolsó felvételimen aztán fordult velem a világ. Mert hogy énekeltettek, ami után megkérdezték, miért nem énekesi pályára készülök, mert gyönyörű, született nagy hangom van – így mondták. Először azt hittem, gúnyolódnak. (Ez aztán végig bennem volt a 3 év Megasztáros zsűrizés alatt, hogy mennyire meghatározó lehet egy jól irányzott dicséret.)

Hosszú sztori, sokszor leírtam (a személyes site-omon részletesen elolvashatjátok), 22 évesen már a Jazz Konzervatórium ének szakán tanultam, mint extravagáns üdvöske. A rendszerváltás előtti és közvetlen utána levő években Budapest főként alternatív klubjainak a jazz-énekes sztárja voltam, aztán jött az anyaság, az ezoterikus, spirituális ismeretekben való elmélyülés, a különféle média szereplések, de mellette mindig ott volt a zene – hosszú idő volt, míg megláttam: többnyire mellékágként, illetve egyfajta továbbvezető útmutatóként volt jelen az életemben. (A Megasztárba az énekesi múltam miatt kerülhettem be, viszont onnan jutottam el a Nők Lapja Cafe-ig, ami életem másik meghatározó munkája volt, igazából itt indult el a nőkkel való koncentráltabb lelki munkám, 2014-ben.)

...kattints a teljes cikkért: 

http://www.ujegyensuly.hu/onkifejezes/mit-jelent-nekem-a-vanavan