Ezzel az írásommal Ágoston László „Minden nő kurva” cikkére reagálok.

Jogos a felvetés, a nők lekurvázása, alapjáraton kurvának szólítása már annyira elterjedt, megszokott, hogy észre sem vesszük. A büdös kurva, a vén kurva, te kis kurva, szitkozódva, becézgetve, kedveskedve, megítélve, de KURVA. Honnan ered ez, mi az oka, és legfőképpen hogy lehet ennek véget vetni? Mert hogy a szavaknak mágikus, teremtő ereje van, mint tudjuk.

A középkorban úgy gondolták, és hirdették, tanították (ha kellett tűzzel-vassal, „szent” meggyőződéssel), hogy a nőben nem lakik lélek, kivéve Mi Anyánkat, Szűz Máriát. A nő nem való másra, mint hogy az anyag mocskán keresztül megszülje a férfit, mert szellemi minőség csak benne van. Ő az Isteni, a nő az ördögi, a bűnbe vivő, a lelketlen és szellemtelen, alsóbb rendű lény.

Az alapvető női minőség évszázadokon keresztül 2 alap típusra hasadt szét: Máriára, vagy Magdalénára. A Mária típusba tartoztak a szűzen férjhez menő nők, akik aztán anyák lettek, a Magdaléna típusba a nem házasodó, a szexet több férfivel élvező kurva típusú nők tartoztak bele. Elképesztő belegondolni, hogy az évszázadok alatt ezzel a gyermeteg, sötét és manipulatív hitrendszerrel hány ember életét nyomorították meg!

A múlt század közepén maga Sigmund Freud is azt mondta, hogy kora férfijainak az egyik tragédiája, hogy a női minőség szétesik 2 alap megnyilvánulásra: vagy a feleség, a hű társ, a gyermekeink édesanyja, vagy a szexi, rossz lány, de valójában ő a kívánatos.

Ez nem csak az ő korának a tragédiája, vagy legalább is nehezítője volt. Na de most! Most végre eljött az integrálás időszaka! A szűz és a szajha kettősségének maghasadt állapota már mindenkit lehúz, úgyhogy ideje kilépni belőle! Ez épp úgy lejárt és mindenkit lehúz, ahogy az eredendő bűn hagyományos értelmezése is.

És igen, tudom, nagyon mélyen belénk kondicionálódott, de tudatunk teremtő erejével, ha emelni – és nem lehúzni – akarjuk egymást, muszáj lesz erről is leszoktatni magunkat.

Puskin a Titkos naplójában ( T.K.Kiadó, 1996. 82.o. ) ezt írja: „A „tisztességes” nő és a kurva között az a különbség, hogy a kurva pontosan megmondja az árat, amennyiért odaadja magát, míg a „tisztességes” nő nem akarja pontos összegre korlátozni magát, hanem megpróbál annyit kicsikarni belőled, amennyit csak bír.”

A patriarchális időszakban a nők fő életfeladata az volt, hogy megházasodjanak és gyerekeket szüljenek (többnyire az apa választásával és jóváhagyásával), és a család szolgálójaként eltartottak legyenek, a férfiaknak pénzeljék őket – hogy ilyen nyersen fogalmazzak. Csak hogy erre manapság egy önálló, autonóm, egészséges valódi felnőtt nő esetében nincs szükség. (Ez nem azt jelenti, hogy a társak szűk-ség esetén ne segítsenek egymásnak.) Mi is keresünk, még ha nem is sikerült mind a mai napig elérni, hogy ugyanazért a munkáért ugyanannyit, mint az egójukat hatalmasra pöffesztett férfiaknak. Tisztelet a kivételnek – akinek nem inge, úgyse veszi magára.

...kattints a teljes cikkért!

http://www.ujegyensuly.hu/helyem-a-vilagban/miert-vagyok-en-kurva