Kedves Soma!

Szerinted mi a halogatás alapvető oka?

Adri

Kedves Adri!

Köszönöm, hogy megtiszteltél azzal, hogy ezt a fontos, és oly sok embertársunknak problémát okozó kérdést föltetted hozzám! A közelemben is él ilyen ember, emiatt sokat gondolkodtam rajta, hogy mi lehet az oka, illetve hogyan lehetne neki segíteni, (néha nem is fontos az okot tudni), mert látom, hogy mennyire megnehezíti az életét.

Azt mindannyian tudjuk, hogy valamennyien egyediek vagyunk, így csak általánosításban tudok rá választ adni. Ha eljön hozzám valaki, akkor gyakorta ki szoktam tesztelni, hogy az illető problémája milyen irányból fakad. Vagy másképpen szólva: milyen szintről hozza a problémáját.

Hozhatjuk a vérvonalból (ősöktől – erre kiváló a családállítás), a lélekvonalból (azaz előző életekből- ez kiderülhet egy regressziós hipnózisban, Pránanadi utaztatás által, vagy akár a holografikus kezelés is segíthet benne), de lehet a problémánk gyökere a prenatális-perinatális időszak (születés előtti és születés körüli időszak, amiben benne van a születés utáni első hét is.) Egy ilyen jellegű problémának az okát nem keresném a kollektív tudattalanban, vagy a közös, lehúzó hitrendszerekben.

A halogatás leggyakoribb oka és gyökere a születés előtti és a születés körüli időszakban található. A környezetemben élő ember problémájaként ezen éveken át meditáltam, gondolkodtam, és teszteltem is sokszor, ezért merem ilyen bátran kijelenteni. Egyébként meg nagyon logikus is! Gondold csak végig! Ha kívülről- felülről nézed a halogatást (és nem közelről, mert akkor a sok stressz miatt nem tudod meglátni), akkor ez arról szól, hogy jönne, azaz közeledik a születés- kezdet – belépés pillanata, és te nem mersz beszállni. Valami miatt annyira félsz belépni, megcsinálni,megtenni, befejezni, lezárni, hogy inkább elviseled a halogatás terhét.

Minden kezdet és befejezés legerősebb (nem az egyetlen, de földi életünkben mindenképpen az egyik legmeghatározóbb) a születés- halál pillanata, ami valójában (bizonyos szempontból) egy és ugyanaz. A születés pillanatában meghal az anyukánkban töltött időszak, véget ér a várandósság. A halállal pedig megszületünk egy másik létminőségben való létezésre. Indiában pl. ha valaki meghal, azt mondják: megszületett. Vannak vallások, kultúrák, amik úgy tartják, hogy ahogy születünk,úgy halunk, a kettő mintázata (ha nem tudtuk feloldani a megszületésünk traumáit), ugyanaz.

A további részleteket itt olvashatod: http://www.ujegyensuly.hu/helyem-a-vilagban/mamagesa-valaszol-miert-halogatunk-es-hogyan-segithetunk-magunkon