„Teher alatt nő a pálma”. „Ami nem öl meg, erősít.” Sőt, már van egy újabb mondás, ami tizenéve terjed Amerikában: „A nők törnek föl, mint az olaj.” 

Mindez azt üzeni, hogy a bő két évezredes patriarchális társadalmi rendszer kellőképpen megedzette a nőket az évszázadok során. Azt pedig tudjuk,hogy ennek a bolygónak, a mi drága Föld anyánknak az az egyik alaptörvénye, hogy minden egyensúlyra törekszik. Ez a létezésünk egyik alapja, mozgatója. Vagyis ha valamiben elmegyünk az aranyközéptől egy végletbe, akkor egyszer csak (amikor a dolog eléri a saját kritikus végletét, tömegét) átfordul a másik végletbe, hiszen végletnek véglet a párja. És ez minden szinten igaz. Legyen az egy ember, egy kapcsolat, egy közösség, vagy akár az egész társadalom, az egész bolygó szintjén. „Amint kint, úgy bent, amint lent, úgy fent”- csak hogy szaporítsam a mondásokat. Az a véglet, ahogyan minket, nőket elnyomtak, még mindig nem nyújtózott ki bennünk és általunk. Olyan,mintha csak még most kezdtünk volna el felegyenesedni. Körbenéztünk, arany-acél gerincünk megpendült, és gyökeret vert a fenség. És ez sok és riasztó lett az egójától felfuvalkodott, gyenge és ostoba férfi számára.

A bölcs,okos, alázatos, vagyis IGAZI férfi pontosan tudja, hogy a női erő tisztelete az ő fejlődésének és boldogságának is a záloga, és azt is pontosan tudja, hogy a sértett egót, az úrhatnám macsót el kell engednie, különben önmagát és a környezetét is lehúzza vele. És ez bizony nagyon sokaknak nagyon nehezen megy. Miért? Mert annyira nem kapcsolódnak valódi önmagukhoz, hogy a bemerevedett múlt, a lejárt hitrendszerek (amit hagyománynak neveznek) börtönéből, a saját magukra fagyasztott szerepjelmez mögül ki sem látnak. Az emberek nagy többségének fogalma sincs arról, hogy ha minden kontrollt elengednének, és kilépnének a régi társadalmi szerepjátékokból, drámákból, akkor mi maradna belőlük. (Akit ez a téma érdekel, mindenképpen javaslom Karinthy Frigyes idevonatkozó zseniális művét a Capilláriát.)

És bár nagyon sokat változott a férfiak és nők szerepének és helyének a megítélése az elmúlt évtizedekben, bizony még nagyon sok feladat áll előttünk, hogy eljussunk az áhított aranyközéphez.

Ezt leginkább vidéken, ott is inkább a kisebb településeken látom. Szintén vidéken kisebb roma közösségekben, ahol még tombol a patriarchális felfogásilletve van olyan nőtársam, aki ezt éli meg Székelyföldön. Ebben nehéz nyilatkoznom, mert én nem élek ott, és más pedig mást mond. Vannak, akik nagyon is fejlődőnek, változónak élik meg azt ottani női létet. Mindenesetre a napokban így írt nekem erről az egyik nőtársam:

„Nem könnyű nekem itt Székelyföldön nőnek lenni, ráadásul úgy, hogy sok mindenben másképp gondolkodom és azt még képviselem is. Itt a székelyeknél nagyon zárt világ van, a válás nem elfogadott, inkább megtűrt esemény, a maga következményeivel. Ha megteszi valaki, szinte légüres tér keletkezik körülötte, s elvárják tőle, hogy azután egyedül éljen. Ha esetleg évek múlva lesz is újabb kapcsolata, azt kezelje úgy, hogy titokban maradjon. Mi pedig össze mertünk házasodni, két elvált ember. Illetve egy ember meg egy asszony. Errefelé a nő nem ember és a gyermek az fiút jelent. Ha megkérdezik valakitől, hogy hány gyermeked van, akkor azt feleli például, hogy kettő, no meg egy leányocska. Mikor összeköltöztünk, elindult egy negatív megítélés rólunk, rólam, a tevékenységemről. Fenyegető leveleket kaptam, mindenáron el akartak engem, minket innen távolítani. Közel három évbe telt, míg elcsitultak a hullámok körülöttünk.”

Ezt a témát más szinten is meg lehet piszkálni. Aki megveszi a tavaly megjelent: FÉLELEM NÉLKÜL- Az új nő születése című könyveket, meg fog döbbenni, hogy hogyan nyilatkoznak nőtársaim arról, hogy miként fogadják el őket a maguk pozíciójában, és egyáltalán, hol tart most Mo. a nők egyenjogúságában. (A teljesség ígénye nélkül sorolom: Keveházi Kata, a JÓL-LÉT Alapítvány vezetője, genderszakértő.Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért alapítója, társelnöke, és az Együtt PM Szövetség társelnöke is.Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke, nőtörténész, genderszakértő. Dr.Perintfalvi Rita feminista katolikus teológus, egyetemi tanár. Szelényi Zsuzsanna ,pszichológus, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, liberális politikus, országgyűlési képviselő. Szakterületei a nemzetközi kapcsolatok, fejlesztéspolitika, oktatáspolitika, az emberi jogok, a nők jogai. Ebben a könyvben férfiak is kifejtik a véleményüket. )

A további részleteket itt olvashatod: http://www.ujegyensuly.hu/onkifejezes/a-noi-ero-aktivalas-alatt-van