Természetes, hogy mindannyian meg akartunk, illetve nagy többségében még mindig akarunk valaki(k)nek, vagy valami(k)nek felelni. Így születtünk, kódolódtunk, mélyről hozzuk ezt valamennyien magunkkal, és kellett is az utunkhoz.

Pontosan ezeknek a megfelelni vágyásoknak az elengedését megsegítendő szoktam csinálni csoportos munkáimban a "7 fátyoltánc " szertartásomat, aminek a végén meztelen transztáncolunk. (Csak nők, zárt csoportban.)Úgy vesszük le a 7 ruhát, mint a megfelelés 7 szintjét. Nagyon felszabadító átélés, tudom ajánlani másoknak is. No de mik is ezek a megfelelési szintek?

1.Meg akartunk felelni az anyánknak.

Mindannyian úgy születünk, hogy meg akarunk a szüleinknek felelni. Ahogy a testünknek az étel és ital a létszükséglete, a léleknek a szeretet, a szellemnek a tudás. Ráadásul az anyával való kapcsolódás az egyik legerősebb, ha nem a legerősebb. (Bert Hellinger szerint az iker kapcsolódás a legerősebb lélek kapocs.) Ha nem kapjuk meg a feltétel nélküli szeretetet, automatikusan beindul az a mélyből hozott program, hogy elkezdünk megfelelni az ő elképzelt, vagy valós elvárásainak. Az anyasebbel (és apasebbel) már nagyon sok módszer foglalkozik, ahogyan azzal is, hogy hogyan váljunk le a szüleinkről. Tudomásul kell vennünk, hogy mindaddig, amíg meg akarunk felelni nekik, fent tartjuk azt a téves hitrendszert, azt az illúziót, hogy így, ahogy vagyunk, nem vagyunk elég jók. Ezáltal nem élhetjük a saját életünket. A szülőkről való szeretetteli, megértő leválás akár sok éves munka is lehet, ami minden spirituális értelemben is felnőtt ember útjának elkerülhetetlen része.

2.Meg akartunk felelni az apánknak

Sokszor meséltem, írtam le, hogy 17 éven át oldattam magam szinte minden hónapban kineziológussal. Az egyik legtöbb oldásom az anyaméhben töltött időszakomra vonatkozott. Már ott meg akartam felelni apámnak, aki közölte a várandós anyámmal, hogy : „az első fiú legyen, a 2. lehet lány is.” És aztán később is, ha most visszanézek, még a negyvenes éveimben is jelen volt az a hajtóerő, ami a neki való megfelelésből fakadt, még ha direktben már nem is akartam neki megfelelni.(Nagy lázadó voltam.) Valójában 4 éve jöttem rá, hogy ez a rakéta, ez a hajtóerő már lejárt, nem visz tovább. Ennyi év után már egy nagyon tudatos átkondicionálásra volt szükségem, hogy leálljak arról, amit ennyire megszoktam.(Olyan ordas lumbágó kényszerített rá, hogy észrevegyem, ami által menni alig bírtam.) Másik hajtóerőt kellett választani.(Ez maga a Felsőbb Erőnek való szolgálat lett.) A másik, amit csak a huszonéveim vége fele láttam meg, hogy mennyire meghatározta a férfiakkal való kapcsolatomat az apámnak való megfelelni vágyásom.

3. Meg akartunk felelni az óvó- tanító-tanár néniknek és bácsiknak

Az, hogy hozzájuk hogy viszonyultunk, már nagyban függ/ött attól, hogy mennyire lakattak jól támogató, feltétel nélküli szeretettel a szüleink. Akik nem szívből, sorszerűen hozott hivatástudatból kerültek ezekbe a hatalmas felelősséggel járó szakmá(k)ba, azok hajlamosak lehetnek a hatalmi drámákra, vagyis ha megérzik, hogy egy gyerekben nincs elég önbizalom, belső erő, akkor akár ki is használhatják a megfelelni vágyást. Ez nem azt jelenti, hogy legyünk szófogadatlanok és tiszteletlenek, de akiben van kellő muníció, az egy bizonyos életkortól már nem megfelelni vágyásból teszi, amit kérnek tőle, hanem megértésből, és együttműködni vágyásból. Illetve mer kételkedni, másképp gondolkodni, képes az önérdek érvényesítésre úgy, hogy a viselkedése szocializált maradjon, és betartsa a közös együttműködés társadalmi normáit.

http://www.ujegyensuly.hu/spiritualitas/a-megfeleles-7-szintje