07.06.
Másfél órás reggeli jóga, torna és gyakorlatok. Láttam Zulejkán, hogy mennyire bejön neki. Bízom benne, hogy ha elmegyek is fogja csinálni ez életmentő neki. Aztán e-mailek, Facebook-posztolás és telefonálás Gyurinak, Anyámnak.
Kezdem felvenni a helyi lelassult, kényelmes ritmust. Tegnap elterveztük, hogy a mai nap programja, hogy elmegyünk a piacra. És valóban, kettő után sikerült is elindulni, majd hosszú és isteni ebédelés következett a helyi legnépszerűbb, legtradicionálisabb étteremben. (Ennyit még nem ettem, mióta itt vagyok, el is múlt tőle a bélfájdalmam), majd lementünk a beachre, és beültünk egy kellemes óceánparti helyre, én fröccsöztem, Zulejka sörözött, a kicsi aludt, majd megjött Arturo is, és mikor jött az eső, elindultunk, és estefelé hazaértünk. Utána még sétáltam egyet a környékbeli utcákban (mezítláb, iszonyú jó érzés, hogy minden szinten bizalmat adok a helynek és helybélieknek, az életnek) majd kis beszélgetés, olvasás, alvás. Még három egész nap, és vége az itteni két hetemnek. Végre sikerült lelazulnom és teljesen elfogadni a környezetemet is olyannak, amilyen. Sokat fejlődtem az elfogadásban. De jó! Mondogattam is magamnak: „Az ő dóga”.
Ma még erősen bejött egy kép a tegnapelőtti gombázásomból. Egy felhő buborékban szabályosan láttam, ahogy lejön egy lélek. Éteri finomsággal rajzolódott is egy magzat teste. A gerince, feje, végtajai, és körülötte mintha kis felhő pamacsok játszadoztak volna, de az egész valahogy mégis egybe tartozott. Hm…..
A jóllakás után elmúlt a szédülés és itthon is elmúlt minden feszültség. Mindketten sokat adtunk egymásnak. Megint. És bízom a holnapi gombázásban is.
Lepakoltunk a helyen, berendeltük a friss kókuszokat és kb. 30 méterre a kis étteremtől állt egy pálmalevéllel borított kis árnyékos hely, ahol volt egy asztalka. Ott csináltuk meg a kis szentélyt a mézben álló gombák elfogyasztásához. Beraktunk tárgyakat, ami a négy elemet szimbolizálta, és Virgen de la Rosa Mistyca képét, aki a Misztikus Rózsának a Szűz anyja. Az alkímiában a rózsa szimbolizálja a végső stádiumot, a megvilágosodást – mondta Zulejka. Ebben a Szűz Anya megjelenésben állítólag benne van Guadalupe is. Középre betettük a kis olívás üvegben a mézben tartósított gombákat (amiket San Jose del Pacifico-ból hoztam el), mellé két poharat kanalakkal, amiket otthonról hoztunk.
Behívtam az elemeket, az égi és földi segítőket, meghajoltunk előttük. Majd ismét a gomba szelleme előtt is – előtte már délelőtt is, amikor kiemeltem a földből és levezettem magunknak a három tantien meditációt. Majd behívtam az 5. elemet is, a szándékot, amit „betettünk” az éterbe és a térbe. Én hangosan mondtam ki, Zulejka magában. Egyensúly, egység, feltétel nélküli szeretet, és hogy az Új Egyensúly site-om minél több emberhez jusson el, és segítse népemet a tudatosság és felébredés útján.
A part neve ahol voltunk: Tierra Blanca, azaz Fehér Föld. Itt egy időre szétváltak az útjaink Zulejkával, egyedül akartunk lenni. Ahogy Leonardo, az idős mexikói többször is hangsúlyozta: „poco, poco”, azaz, lassan, lassan. Mondta, hogy legalább fél óra alatt egyem meg. Így tettem, s közben sétáltam gyönyörködtem és vártam a hatást. Túlzottan is. Egy idő után rá kellett, hogy jöjjek, hogy itt egyáltalán nem azt fogom megélni, amit a hegyekben, ahol a gomba nő, ahol jelen van a gomba szelleme.
Egy darabig a parton voltam, aztán megtaláltam a helyemet. Az egyik félkész ház előtt volt egy afrikai stílusban megépített, elég nagy árnyékoló hely, benne négy függőággyal. (Ó mennyire szeretem a függőágyat!) Otthon föl fogom tenni, amit még Thaiföldről hoztam. Kis túlzással szólva: nem is tudom, hogy élhettem eddig nélküle! Közel egy óra alatt megettem az összes gombát, csak úgy recsegett a föld a fogam alatt. Szépen lassan elkezdett hatni: egészen mélyről hasított be.
A teljes cikket itt olvashatod el: http://www.ujegyensuly.hu/onkifejezes/mexikoi-utinaplo-soma-mamagesaval-finoman-es-lagyan-tanitott-a-gomba